Hallom egy hangon áthat a szél
Látom a felhot, mely utazni kél
Érzem a záport arcomba vág
S fürödni készül minden kép.
Lábam megmozdul, de lépni fél,
Kéne a kéz, mely hazakísér
Holnap egy gyermek nyújtja felém
Szemével kérdez, nem érti még.
Az út nem lesz könnyebb,
Hiába hull a könnyed.
Senkit sem felednek el.
Az álmok megjelennek,
Újra egymás mellett,
Tétován állunk,
Történik minden, s hív a jövő.
Üres a város, egy lámpa sem ég.
Megyek a járdán s ő velem van még.
Fehér ruhában árnyékba lép.
Úgy érzem ebből ennyi elég !
Az út nem lesz könnyebb,
Hiába hull a könnyed.
Senkit sem felednek el.
Az álmok megjelennek,
Újra egymás mellett,
Tétován állunk,
Történik minden, s hív a jövő.
