Lehunyt szempillám a múltba terelt,
Szívem halántékán lassabban vert.
Testem ujján képet érint,
Elmúló hegyek a tájból,
Bár kerülöm a túlzást s a kínt,
Kezed simogat s már tol magától.
Táncba font a ritmus,
Ködtől csepegtek a fák,
Didergett a jégvirág is
A lüktető dob az üvegen át.
Andalító mámor szorított arcodhoz,
Nem éreztem töviskoronát,
S a lehangolt gitár szakadt húrjaihoz,
Szendergő tavaszom kirabolták.
